Mi az aranymetszés? Mi köze a fényképészethez?

Mi az aranymetszés? Mi köze a fényképészethez?

A legtöbb embert izgatja a kérdés. Mi tartja egyensúlyban a világot? A válasz nem egyértelmű. Lehet természettudományos, lehet vallási alapú.

Itt, ebben a cikkben az " ARANYMETSZÉS" kérdéskört vizsgáljuk meg. Megnézzük, hogy ez a jól csengő, már az Ókorban is ismert fogalom, hogyan is kapcsolódik a fotózáshoz. Ősidők óta folyik a kultúrvilág kutatása. Ennek során rendkívül sok olyan tudásra tett szert az emberiség, amelyhez misztériumok, titkok (vagy vélt titkok) kapcsolódnak. Ilyen többek között az aranymetszés (amelyet már az ókori Egyiptomban, Görögországban is ismertek). A fogalomnak természetesen semmi köze az arany megmunkálásához.

A természettudomány, de különösen a képzőművészet az aranymetszést a természet arányszámának (isteni aránynak) tekinti.

Bizonyára a kedves olvasó is találkozott már olyan a természet, illetve az ember által alkotott tárggyal, amelyre tekintve, amelyet kézben tartva valamiféle meg nem magyarázható nyugalom töltötte/tölti el. Egyensúlyban, harmóniában érzi a dolgot. Ezt az érzést keltheti például az aranymetszés szabályainak tudatos, vagy a természet általi alkalmazása.

Az arányt egy, a 13 század elején élt matematikus által felállított matematikai tételből, a Fibonacci sorozatból vezethetjük le. E szerint, a számsor következő tagja, mindig a megelőző két tag összegével egyenlő, vagyis, 0, 1, 1, 2, 3...13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, ... és így tovább. Most vegyük például a 144-et és az előtte álló 89-et. A két szám hányadosa éppen 1,618 amely arány a "fi" értékét közelíti.

Természetesen, a Fibonacci sor bármely egymást követő tagjánál hányadosként, megközelítően a „fi” értékét kapjuk.

Az alkotó művészet nyelvére fordítva, ha veszünk egy kompozíciót, és azt úgy osztjuk kétfelé, hogy a kisebbik és a nagyobbik rész aránya megegyezik a nagyobbik rész és az egész arányával, akkor arányos kompozícióról beszélünk. Természetesen nem kell minden kompozíciónknak a fenti aránynak pontosan megfelelni, mert akkor előbb utóbb unalmassá válunk. Vannak más kompozíciós elemek is, mint a fény, a színek és mindezek kombinációja.

 

Néhány példa az aranymetszés előbb megismert szabályának természet, illetve alkotók általi alkalmazására:

 

- az emberi test főbb tagjainak illeszkedési pontjai az aranymetszés szerint aránylanak (arányos testalkat),

 

Aranymetszés az ókorban - Motyómultimédia

Aranymetszés a testarányaiban - Motyómultimédia

 

- bármely, a természetben előforduló csigavonal átmérői az aranymetszés szabályát követik,

- építészetben. Már az Ókorban is ismerték az alkotók az isteni arányt, hiszen az athéni Akropolisz, vagy az      egyiptomi piramisok méreteiben is egyértelműen kimutatható,

 

Aranymetszés az építészetben - Motyómultimédia

 

- szinte hihetetlen, de ezt az aranymetszés szabályát követi a bankkártyák mérete is.

 

Az aranymetszés a gyakorlati alkalmazásban megközelítően 1/3-2/3-ot jelent. Ha pedig a többi, már említett kompozíciós elemet is helyesen választjuk meg, akkor bízhatunk a sikeres, mások által is elismert fotók elkészítésében.

 

Aranymetszés a gyakorlatban - Motyómultimédia

 

Az illusztrációk forrása: Wikipédia, saját felvétel